Újabb couchsurfing tapasztalatok

A hétvégén két brazil fiatal volt nálunk ezen a módon, Thais és Gulliermo. Egy évig Párizsban tanulnak és elhatározták, hogy csinálnak egy kissebb  utazást, aminek a főbb állomásai Prága, Budapest és Barcelóna. Hozzánk csütörtök este érkeztek.

Miután kipakoltak átmentünk a közeli bárba beszélgetni. Rövid ismerkedés után az este P. barátainak albéréletében folytatódott, ahol a fiúk eljátszottak néhány quimby és kispál számot a vendégeknek. Néhány sörrel később pedig már a BME szakesten ültünk. Viszonylag korán értünk haza, mert vendégeink  nagy partyval búcsúztak Prágától és kissé fáradtak voltak.
Gulliermo álmában csattogtatta a fogát, beletelt pár percbe, amire felfogtam, hogy honnan jön a hang és mi okozza. Hajnali négykor nem a legkellemesebb ilyeneken elmélkedni, de nem volt vészes. A második este már fel sem tűnt. Az mondjuk jobban zavart, hogy nem mossa ki a kádat maga után, pláne, mivel hosszú göndör haja és szakálla van, amiből azért maradt ott bőségesen. Thais pedig ráhányt a szőnyegre.
Másnapra városnéző túrát terveztünk, a szokásos állomásokkal. Sétáltunk a téli városligetben, a Hősök terén, voltunk a Bazilikában, a Lánchídnál, legalább 1,5 órát töltöttünk a szépművészetinek az art shopjában, a múzeumba viszont nem mentünk be, végül kávéztunk a Gödörben. Ezalatt kiderült, hogy habár náluk is népszerű Coelho, ők személy szerint annyira nem szeretik. Inkább Jorge Amado-t ajánlották. Meséltek egy regényről, amit Chico Buarque írt Budapest címmel. A történet egy brazil fiú életéről szól, aki Budapestre jön tanulni.
Ekkor vált világossá számomra az is, hogy ők nem egy pár, hanem két barát, akik együtt utaznak. Kellemes nap volt, kár, hogy  eleredt az eső, úgyhogy este inkább főztünk, zenéket mutogattunk egymásnak és beszélgettünk.
Szombaton dolgoztam, ezért kaptak egy lakáskulcsot és kettesben folytatták a városnézést. Voltak a várban és a Szimpla kertben. Ma reggel pedig indultak is tovább.
Végéredményben két nagyon barátságos, intelligens és nyitott embert ismertünk meg ebben a pár napban, remélem még találkozunk velük.

Couchsurfing tapasztalatok 2.- Vajon hány százaléka horkol a mexikói lakosságnak?

Van azért olyan élmény, amiről szívesen lemondanék. Viktor egész este áriázott. Semmit nem aludtam. Bizonyos dolgokat jó lenne előre tudni valakiről, mielőtt egy szobában hálunk vele. A horkolás ilyen. Annak idején a koliban a szobatársak expedíciókat szerveztek egy nevezetes szoba elé, ahol K. bácsi sikítva aludt el. K. bácsi álomba merülés után is békésen sikítgatott reggelig. Nem irigyeltem a szobatársait, bár a fiúk gyorsan feltalálták magukat. Így született meg az álomba bulizás fogalma.

Couchsurfing tapasztalatok

Mindenki szeret utazni. Nyilván nem ugyanoda, de mindenkiben ott lapul egy utazási célpont. Az utazgatás költségvetésének elég nagy részét a szállás teszi ki. A couchsurfing egy, a világ szinte minden szegletét lefedő oldal, ahol regisztrálás után vendégeket lehet fogadni, illetve vendéglátót lehet keresni. Ingyen. Jó lehetőségnek tűnt, úgyhogy regisztráltunk.

Azon kívül, hogy a couchsurfing költségkímélő megoldás, számos egyéb pozitívummal rendelkezik. Nekünk szimpatikusabb úgy ismerkedni egy várossal, országgal, hogy egy ott élő ember “osztja meg velünk a hétköznapjait”. Jó tapasztalat beszélgetni egy helybelivel, aki rengeteg hasznos tanácsot is tud adni, hiszen jobb esetben bővebb, életszerűbb ismeretei vannak városáról, mint egy útikönyvnek. Akár jó barátságok is születhetnek egy egy ilyen élményből. Az instant turista szórakozás, hotellal, meg turistatársakkal turistahelyek látogatásával jóval szűkebb kereteket szab.
Eddig 2 helyen vendégeskedtünk a couchsurfing segítségével. Mindkét helyen nagyon barátságos, érdekes és kellemes embereket ismertünk meg. Róluk már írtam. Holland utunk során töltöttünk el pár napot Ericnél, és Anjanal.

Kell egy fokú bizalom ahhoz, hogy teljesen idegen embereket vendégül lássunk. Most éljük a harmadik vendéglátás tapasztalatait és eddig még csak pozitív tapasztalatokkal gazdagodtunk. Azzal, hogy a világ egy másik szegletéből érkezőt fogadunk, rengeteget lehet gazdagodni. Hoznak valamit a saját nemzetük kultúrájából, világlátásából. Sőt, városmutogatás közben, kicsit mi is turista szemmel nézzük Budapestet.
Nem meglepő, hogy vendégeink mindig párosával érkeznek. Először a két Ines Spanyolországból, akiknek világ körüli útjuk egyik állomása volt Budapest. Pár héttel azelőtt még Nepálban élvezték az életet.
Gondolkodtunk, hogy mi az amit bele tudunk sűríteni szűk 1 hétbe. Volt városnézés Hősök teréstől, Halászbástyástól. Mivel kíváncsiak voltak, P. 2 napig elszántan mutogatta a nevezetességeket. Aztán következett az ismertebb szórakozó helyekkel való ismerkedés. Itt már itthoni barátainkkal karöltve folyt az ismertetés, amit a lányok nagyon élveztek. Gödör, Szimpla kert, kis hamisítatlan magyar késdobálók, ahol megismerhették a kommersz és az igazi pálinka közötti különbséget. Egyik este ellátogattunk egy  kollégiumi buliba is.  Próbálkoztunk gasztronómiai dolgokkal is kedveskedni. Ha jól emlékszem mi rakott krumplit sütöttünk, ők pedig viszonozták Sol Morechoval. Azokon a napokon, amikor nekünk suli volt, vagy munka, a lányok kaptak egy lakáskulcsot és önállósították magukat. Úgy tűnt ez működőképes recept, úgyhogy az őket követő spanyol fiúval és cseh barátnőjével hasonló utat jártunk végig.
Persze más emberekkel máshogy is alakul a program. Ami így van rendben. Carlos és Bara, mint relatíve friss pár, több időt mászkáltak kettesben. Mivel Carlos nagyon szerette a növényeket, sok időt töltöttek a Margitszigeten és Városligetben. Kevésbé voltak nyitottak, velük inkább az otthoni haveros, beszélgetős sörözések alakultak jobban. Szép pillanat volt, amikor Carlos A.-tól kapott egy spanyol magyar nyelvkönyvet. Ennek segítségével dekorálták az ajándék növénykét, aminek cserepén a “Jó szórakozást kívánunk” szabad fordítású felirat díszeleg.
Tegnap érkezett hozzánk a Mexikói származású Viktor, és barátnője Viola, Prágából. Az első estét a Kertemben indítottuk, ami nagyon tetszett nekik. Az hiszem életemben nem beszéltem mexikói emberrel. T.-nek üzenem, hogy az igazi 100%-os mexikói tequilának, igazán nagyon más íze van. Nincs bajom az itthonival sem, de összehasonlíthatatlan Viktor ajándékával. Kíváncsian várom az előttünk álló napokat. Sajnos a hétvége jelentős részét melóhelyen kell töltenem. Majd igyekszem megoldani, hogy mindenre jusson idő.