Bonyodalmak

Egyszóval P. nem szállhatott fel a buszra, mert ha a határon ismét ellenőrzés van, amire vasárnap révén komoly esély volt, nem csak őt, hanem a buszsofőrt is megbüntetik. Ezen a ponton rövid vita kerekedett közöttünk, hogy én is maradjak-e Bécsben. P. meggyőzött, hogy ennek semmi értelme, mert csak lassítanám a bürokratikus támaszpontok közötti rohangálásban. Bíztunk abban, hogy a 2 órával később induló busszal simán haza tud jönni. Egyébként ha közeli őrsön tartózkodó osztrák rendőrök a kezébe nyomják a jegyzőkönyvet miszerint elvesztette a személyiét, ez egyébként a hivatalos eljárás, ez teljesen simán megtörténhetett volna. A rendőrök azonban nem a hivatalos eljárást követték és tovább küldték P.-t a követségre, ahol a konzul ezt készségesen elmesélte neki. P. elment egy másik rendőrőrsre, ahol meg is kapta a papírt, de ekkorra az utolsó busz már elment. Ezalatt én a hazafelé tartó buszon rágtam rövidre a körmeimet. A konzul tanácsára P. ezután az egyik vasútállomásra ment, ahol elvileg 2 óránként indulnak vonatok Budapest felé. Mivel ekkor már este 9 volt, és még mindig vasárnap, már nem indult egy sem. P. ezután realizálta, hogy valószínűleg a reggeli 6 órás vonattal fog visszajönni. Én meg ekkor kezdtem igazán utálni magam, hogy nem maradtam ott vele. Az estét a pályaudvaron, egy McDonalds-ban és egy hajnali 4-ig nyitva tartó pubban töltötte, ahol a törzsvendégek szórakoztatták. Persze ez alatt semmit nem aludt. Reggel 9 körül toppant be az ajtón hulla fáradtan.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: