Stockholm-szálláskörülmények

Három éjszaka után el kellett hagynunk a fantáziadús Lodge32 nevű hostelt. Barátságos volt, pici, összkomfortos, csak ajánlani tudom. Utolsó éjszakánkat a Gustav Vasa hotelben töltöttük. Utólag úgy tűnt, hogy szerencsénk volt, hogy egyáltalán sikerült szállást találnunk. A hostelban az egyik vendégnek azt javasolták, hogy ugorjon át Finnországba, mert másnap estére szerintük már nem lehet szabad helyet találni. Nem kizárt, hogy csak azért javasolták, mert elég fura fickó volt. Egyik este pl minden szobába benyitott, kopogás nélkül, mert elfelejtette, hogy mi a szobaszáma.
Elindultunk hátizsákkal a hotel felé. Ekkora a hátizsák kompatibilitásom már totálisan lecsökkent. Komoly eufóriát éreztem mikor végre odaértünk. Hotel, tv, fürdő, szuperkényelmes ágy(és nem csak attól, hogy szuperlestrapált voltam abban a pillanatban, amikor megérkeztünk). Szeretnék egy ilyen ágyat!
A stílszerűen svédasztalos reggeli szintén zseniális volt. Szép kis memóriajáték lenne leírni, hogy miből állt a választék, úgyhogy bele se kezdek.
Általában az a tapasztalatom, hogy a legtöbb dolog nagyon drága a magyar pénztárcákhoz mérve, de nagyon rendben volt eddig minden, amit cserébe kaptunk.
Apropó tv. Szimpatikus az a megoldás, hogy a svédeknél jópár olyan csatorna van, ahol a különböző műsorokat eredeti nyelven sugározzák és svédül feliratozzák. Nyilván ezeken 90%-ban angol nyelvű az adás. Mondjuk vicces volt, a második este a Sorstalanságot néztük egy darabig az egyik svéd csatornán magyarul, svéd felirattal.